Teszt CD


sztereó teszt cd logo

   

Audiofil teszt cd részletes leírása:

 
    Zenefelvételek  
1/   Karikás: Átokdal 3:16
2/   Jeney Zoltán:  The Locust Tree in Flowers (Lukács Judit zongora) 0:51
3/   Max Reger: Toccata (Finta Gergely orgona) 3:19
4/   Benkő Dániel: Gossamer (Benkő Dániel gitár) 2:30
5/   Benkő Dániel: Pam-pa-pam-pam (Trió Django) 5:26
       
    Fázishelyesség, mikrofon és teremhangok  
6/   Mono (Karikás:Ludasim pajtásim) 2:30
7/   Mono, fordított abszolút fázis 2:30
8/   Sztereó invertált fázis 2:30
9/   Sztereó 2:30
10/   A terem “hangja” (“Sétáló” kolomp egy teremben) 0:43
11/   A templom akusztikája (Karikás: Átokdal) 3:16
       
    Dither, zajformálás  
12/   Alacsony kivezérlésű jel dither nélkül 1:35
13/   Alacsony kivezérlésű jel ditherrel 1:35
14/   20 bitből 16 bit csonkolással 0:20
15/   16 bit dither hozzáadásával 0:20
16/   16 bit ditherrel és zajformázással 0:20
       
    Bejáratás, beállító és mérőjelek  
17/   Bejáratás 10:00
18/   Oldalazonosító 0:18
19/   1 kHz színuszjel (bal oldal) 0:30
20/   1 kHz színuszjel (jobb oldal) 0:30
21/   1 kHz színuszjel (-14 dBFS) 0:30
22/   1 kHz színuszjel (0 dBFS) 0:30
23/   Folyamatosan változó frekv. színuszjel 0:60
24/   Rózsazaj (teljes spektrum) 0:20
25/   Rózsazaj ellenfázisban 0:20
       
    Harmad oktávos rózsazaj  
26/   1 kHz referencia szint  
    27 /20Hz, 28 /25Hz, 29 /31.5Hz, 30 /40Hz, 31 /50Hz, 32 /63Hz, 33 /80Hz, 34 /100Hz,  
    35 /125Hz, 36 /160Hz, 37 /200Hz, 38 /250Hz, 39 /315Hz, 40 /400Hz, 41 /500Hz,  
    42 /630Hz, 43 /800Hz, 44 /1kHz, 45 /1.25kHz, 46 /1.6kHz, 47 /2kHz, 48 /2.5kHz,  
    49 /3.15kHz, 50 /4kHz, 51 /5kHz, 52 /6kHz, 53 /8kHz, 54 /10kHz, 55 /12.5kHz,  
    56 /16kHz, 57 /20kHz  
       
    Dolby Pro Logic szintbeállítás, oldalazonosító  
58/   Szintbeállítás (összes csatorna)   
59/   Bal oldal   
60/   Közép   
61/   Jobb oldal   
62/   Surround   
       

 

Zenefelvételek

1) Karikás Együttes: Átokdal

A felvétel a kiváló debreceni együttessel 1997 decemberében készült. A Digital Pro stúdió mérete nem tette lehetővé, hogy egyetlen mikrofonpárral rögzítsük a zenét, ezért az soksávos digitális magnetofonnal (Tascam DA-88) készült.
A dal kiváló alkalmat ad a hangszer egyensúly megítélésére, jól megmutatva a hangsugárzó kiegyenlítettségét, vagy hibáit. A frekvenciamenetben tapasztalható kiemelésnél, vagy horpadásnál a hangszerek (bőgő, gardon, hegedűk, brácsa, ének) aránya megbomlik, a hibák kiemelnek, vagy éppen elbújtatnak egyes hangszereket. Különösen kritikus a felvételen a középmagas tartomány, a prezensz: ha egy kicsit is erőszakos a hangsugárzó karaktere —vagyis kiemelés található a frekvenciamenetén a 2.5-3 kHz-es tartományban—, akkor például a hegedűk éle kellemetlenné, a gardon ütőhangjai tolakodóvá válnak. Az önmagában zengő hangdoboz pedig a bőgő hangját összemossa, míg a nem eléggé gyors mélyhangszóró a vonóhúzások élét elrejti.

2) Jeney Zoltán: The Locust Tree in Flowers
(Lukács Judith zongora)

Az Óbudai Társaskör nagytermében készült felvétel az egyik legjelentősebb kortárs zeneszerző, Jeney Zoltán műve. A darab gyorsan pergő hangok füzére, amelynél időnként egy-egy hangon megpihenve jól követhetjük a zongora zengését. A felvétel két gömb karakterisztikájú mikrofonnal készült, a 20 bites AD átalakító és a mikrofon-előerősítő a Studer készüléke, amely dither hozzáadásával és zajformázással alakítja a CD-szabványnak megfelelő 16 bitessé a jelfolyamot. (Utóbbi hatását mutatja be a 16. track.) Az eredmény: finom részletek, árnyalt mikro- és makrodinamika, a terem hangjának élethű visszaadása, amely jelentősen növeli a jelenlétérzetet.

3)  Max Reger: Toccata
(Finta Gergely orgona)

Max Reger műve bizonyítja: nem véletlenül az orgona a hangszerek királynője. Nem csak hangszíneinek sokszínűségével, különlegesen magas- és mélyhangokkal, de a legszélsőségesebb dinamikai lehetőségekkel is dicsekedhet e hangszer. A felvétel két  területen árul el sokat a hangláncunkról: egyrészt kiderül mennyire bensőségesen képes közvetíteni a templom szakrális hangulatát, másrészt hogy mennyire képes visszaadni a felvétel-rögzítette hihetetlen energiákat. (A felvételen 2:10 másodpercnél a regisztrálás okozta zörejt hallunk. Az orgonaművek felvétele általában tételenként, vagy az újabb regisztrációkig feljátszva, tehát részletekben készül. A mi elképzelésünk az volt, hogy a Teszt CD darabjainál lehetőség szerint ne alkalmazzunk vágást, ezért hallható a regiszterek váltása okozta mechanikai zaj.) A felvétel a Bosnyák téri Szent Antal templomban készült, amely Budapest, sőt az ország egyik legjobb orgonájával dicsekedhet.

4) Benkő Dániel: Gossamer
(Benkő Dániel gitár)

A Külső Józsefvárosi Református Egyházközösség Kőris utcai templomában készült felvétel megmutatja mire képes egy 20 bites AD átalakító, hogy mennyi kiaknázatlan tartalék van még a hagyományos CD-nél. A mintegy 1.5 méter távolról mikrofonozott (gömb karakterisztikájú mikrofonpár) gitár hangjának minden részletét jól halljuk.

5) Benkő Dániel: Vam-pa-pam-pam
(Trio Django)

A Lakatos Attila vezette trió (hegedű, gitár, bőgő) a neves francia cigány zenész, Django Reinhardnak állít emléket. A felvétel a Digital Pro stúdióban, hangszerenként egy-egy mikrofonnal készült sztereó felvétel. Az AD átalakító a Panasonic SV-3700 DAT konvertere volt, amely az egyik legjobb 16 bites átalakító nem csak kategóriájában, de a drágább készülékek között is.

Fázishelyesség, mikrofon és teremhangok

6) Mono, sztereó, fázis, ellenfázis
(Karikás: Ludasim pajtásim)

A Karikás együttes stúdiófelvétele először monóban csendül fel —a hangszereknek egyetlen, jól meghatározható, minél kisebb pontból, a két hangszóró közül kell megszólnia. Ha nem így történik, akkor vagy nem egyforma a két hangsugárzó akusztiai környezete, vagy —rosszabb esetben— nem egyforma a két hangsugárzó frekvenciamenete.
A következő monó változatnál (7) a jobb oldalról megszólaló sáv abszolút fázisa fordított, tehát ellenkező mozgást végezve szólal meg a két hangsugárzó.
Az első sztereó változat (8) negatív hagszóró-mozgással indul, tehát a membrán először hátrafelé, míg a következő változatnál (9) először előre lendül. Ha a rendszerben nincs olyan elem, amely a bemenetre adott jel abszolút fázisát megfordítja a kimenetéhez képest, akkor egy felvételen mindig pozitív feszültséget indukál a mikrofonhoz érkező levegőmozgás. Mivel a zene keltette hanghullámok asszimetrikusak, így azokban nem egyenlő a pozitív és a negatív kilengések aránya. Van, aki meghallja a különbséget ennek az aránynak megfordításakor, van aki nem.
Számomra egy leheletnyivel vékonykább a bőgő - a megfordított fázisú felvételnél, míg az ének tisztább az eredeti fázis esetében... Azért érdekes kísérlet ez, mivel nem egy készülék bemenete és kimenete között akarva, vagy akaratlanul ilyen relatív fázis-fordulás lép fel.

10) A “terem“ hangja
(“Sétáló” kolomp egy teremben)

A mikrofonpár előtt 1 méterről indul az akusztikus barangolás. A felvétel jól megmutatja hogyan “hall” a mikrofon, hogyan adja vissza a folyamatosan távolodó kolomp és a terem hangját. Az 5. másodpercnél 5 méter, 18 másodpercnél 10 méter távolságból szól a kolomp, 30 másodpercnél 16 méter a távolság. A zenefelvételekhez használt teremben (Szent István Gimnázium Zenei tagozatának zeneterme) jól követhető a különböző távolságból megszólaló kolomp direkt- és a visszavert hangarányának változása.

11) A templom akusztikája
(Karikás: Átokdal)

Egy hideg, havas téli estén az egész napi stúdiómunka végeztével a Karikás együttes kérésemre elcipelte összes hangszerét a Bosnyák téri Szent Antal templomba és eljátszotta az Átokdalt. A felvétel a Teszt CD-hez használt szokásos berendezéssel, két kismembrános, gömb karakterisztikájú mikrofonnal a Studer 20 bites készülékével készült. A templom nagy lecsengési ideje (9 másodperc) nem igazán jó választás ehhez a stílushoz (míg az orgonafelvételhez, track 3 keresve sem találhatnánk jobbat), ám a felvétel segítségével összehasonlítható a természetes zengés a mesterségessel: ugyanis a track 1 felvétele a digitális zengetők egyik legjobbjával, a Lexicon készülékével készült.

Dither, zajformálás

Mivel olvasóink rendszeresen találkoznak e két fogalommal, ezért a Teszt CD révén most hangzó példával tudjuk bemutatni a digitális technikában alkalmazott megoldások hangzásra gyakorolt hatását. Alacsony szintű analóg jelek (pl. térinformáció, lecsengés) digitalizálásakor a mintavételezési lépcsők finomsága (vagy durvasága) okozta torzításon hivatott enyhíteni a hozzáadott véletlenszerű zaj, a dither.
A 12. track azt mutatja meg, hogy egy nagyon alacsony szintű jel hogyan szólal meg, ha azt dither hozzáadása nélkül digitalizáljuk, míg a 13. tracken ugyan ez a felvétel hallható ditherrel. Nemcsak sokkal kellemesebb az utóbbi változat, de a fül sokkal jobban ki tudja “hámozni” a finom részleteket. (Nem véletlenül állítja a neves hangmérnök, Bob Katz, hogy míg a 16 bit jel/zaj viszony teoretikus maximuma 96 dB, ám dither és zajformálás alkalmazásával akár 115 dB-nek megfelelő dinamikájú részleteket is képes “kihámozni” a fül.)
A 16 bites rendszer ügyes megoldásokkal képes megőrizni a 20 bites felvétel előnyeit. Egyikőjük a már említett dither, amelynek előnyei tovább fokozhatók a kvantálási zaj fül által érzéketlenebb tartományába (magasfrekvenciák) történő eltolásával.
Egy 20 bites felvételt többféleképpen alakíthatunk 16 bitesre, amely más-más hangzást eredményez. A 14. track egy nagyon alacsony jelszinttel készült felvétel: a mosogatóba csöpögő víz hangját a Studer 20 bites AD átalakítójával rögzítettük úgy, hogy a négy alsó helyiértékű bitet egyszerűen elhagytuk.
A 15. tracken ugyanez a felvétel hallható, ám azúttal a 16 bitesre történő átalakítása dither hozzáadásával végeztük.

A harmadik változat (track 16) jól mutatja a zajformázás előnyeit: a vízcseppek egy elviselhető, egyenletes eloszlású zajjal a háttérben, tisztán szólalnak meg.

Bejáratás A készülékek “gyári új” állapotukban általában nyersen, kiforratlanul szólnak. Kell egy idő, míg az alkatrészek belső szerkezete megnyugszik, elrendeződik. Különösen igaz ez a hangsugárzókra, a frissen készült alkotóelemeinek, a hangszóróknak, a membránnak, a tekercsnek a ragasztónak kell idő, amíg megtalálja végleges helyét —ám addig változik a hangja. Ennek a változó kornak a mesterséges meggyorsítására szolgál a bejáratás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mintegy 100 óra szükséges ahhoz, hogy egy hangsugárzó kialakult karaktert mutasson. A Teszt CD bejáratójele nagy hangerejű, meglehetősen összetett komponensekből álló, tömör felvétel, amely szélessávú zajból, egy folyamatosan változó frekvenciájú színuszjelből —valamint a korongon megtalálható összes zenefelvétel részleteiből áll.
A bejáratáshoz célszerű a két hangsugárzót egész közel, egymással szembe állítani, majd az egyik doboz polaritását felcserélni —így kapcsolni rá a bejárató jelet.

FIGYELEM!

A bejáratójel igen nagy kivezérlésű, összetett jel, amely nagy hangerőn bekapcsolva könnyen a készülékek meghibásodását, rosszabb esetben például a hangszórók leégését okozhatja! Ezért a bejáratójel bekapcsolása előtt a hangerőt mindenképpen a szokásosnál alacsonyabb szintre érdemes állítani!

Mérőjelek

18) Oldalazonosító
A helyes kábelezés ellenőrzését könnyíti meg a bal- és a jobb oldalon megszólaló szöveges azonosító felvétel. A felvétel sztereó mikrofonozással készült, tehát jelentős intenzitás-különbséggel hallható a bemondás szövege a megfelelő oldalon.

19-20) Bal oldal, jobb oldal  (1 kHz-es színuszjel, -14 dBFS)
Alaposabb diagnosztika esetére a 19-20 track hosszabb, 30 másodperces mérőjel áll rendelkezésre.

21) 1 kHz-es színuszjel, -14 dBFS
A lánc korrekt szintbeállításához segít (például felvétel készítés) az 1 kHz-es színuszjel.
A digitális felvételek maximális kivezérelhetősége a 0 dBFS (0 decibel, Full Scale, teljes kivezérlésnél). Míg a hangszalagok korában a 0 dB volt az a referenciaszint, amely felett volt bizonyos túlvezérlési tartalék, addig a digitális berendezéseknél —sajnos— nincs ilyen referenciaszint. Egyes gyártók próbáltak valamiféle, az analóg világban megszokott átlagos kivezérlési szint-referenciát kialakítani, de vajmi kevés sikerrel. Egyik ilyen ajánlás a -14 dBFS, tehát a maximális kivezérlés alatt 14 dB-es szint. Azért kell kivezérlési tartalékot hagyni, mert —szemben az analóg szalaggal, amely egy bizonyos mértékben toleráns a túlvezérléssel— a digitális túlvezérlés durván betorzult hangot eredményez.

22) 1 kHz színuszjel, 0 dBFS

Figyelem:

Feltétlenül csavarja le a hangerőt, mielőtt ezt a mérőjelet lejátssza, mivel már a szokásos hangerőnél is károsodást okozhat erősítőjében, hangsugárzójában!

23) Folyamatosan változó színuszjel (sweep tone)
A 20 Hz és 20 kHz-es tartományban folyamatosan változó frekvenciájú színuszjel segítségével részben a lehallgató helység teremrezonanciáit, részben a hangsugárzó frekvenciamenetéről alkothatunk vázlatos képet. Célszerű külön-külön meghallgatni a két hangsugárzót, mert így kevésbé érvényesülnek a teremakusztika sajátosságai.


24) Szélessávú rózsazaj (pink noise) sztereó, 20 Hz-20 kHz

A rózsazaj a teljes spektrumban egyenletes eloszlású zaj (fehérzaj) 3 db/oktáv meredekségű szűrővel szűrve, így annak az 1/3 oktáv sávszélességű tartományaiban azonos az energiatartalma. A rózsazaj alkalmas gyors, általános hiba-megállapításra, segítségével azonnal hallható, ha valamely hangszóró nem működik, vagy ellenfázisban van. Hibátlan működésnél a teljes sávú zaj pontosan a két hangsugárzó között szólal meg.


25) Rózsazaj ellenfázisban

Az ellenfázisú rózsazaj a sztereó rendszeren a kioltások miatt elvékonyodó közép- és mélytartományt eredményez, a hangforrás iránya nem állapítható meg.

26) 1 kHz referenciaszint (1/3 oktávos rózsazaj)

26-58) 1/3 oktávos rózsazaj
A hangsugárzónk frekvenciamenetét ellenőrizhetjük le a harmad-oktávos rózsazajjal. Már füllel is érzékelhetjük a hangsugárzó esetleges frekvenciamenet-beli hiányosságait, míg egy egyszerű hangerő-mérővel pontos képet kaphatunk hangsugárzónk frekvenciamenetéről. A hangnyomásmérőt állítsuk be úgy, hogy az a hangsugárzó akusztikai középpontjára (a magassugárzó és a mély/közép hangszóró közötti pontra) mutasson. Ezután a 26. tratck segítségével állítsuk be a referencia-hangerőszinet (a műszer 1 méterről 85-90 dB hangnyomást mutasson, lassú reagálás, A-súlyozott kalibrálás). Ezután a 20 Hz - 20 kHz közötti taromány 1/3 oktávos sávszélességű mérőjellel végigmérhetjük.
A mérést érdemes elvégezni a lehallgatási pozícióban is, ilyenkor a terem hatása is erőteljesebben érvényesül, ezáltal képet alkothatunk a hangsugárzó és a lehallgató helység együttes viselkedéséről is.

Dolby Pro Logic beállítójelek

58) Szintbeállítás (összes csatorna)
A szabványos hangerő beállítása esetén minden hangszóróból egyenlő hangerőn megszólaló szélessávú zaj hangerőszintje a lehallgatási pozícióban mérve 87 db (A-súlyozott átlagolás).

59-62) Bal-, közép, jobb oldal, surround hangsugárzók
Jól beállított rendszernél az egyes hangszórókból érkező jel hangerőszintje 85 dB, és csak az adott hangszórón szabad megszólalnia.

 

A felvételek két gömb karakterisztikájú mikrofonnal készültek (Schöeps MK2), a mikrofon-előerősítő a Studer MicVALVE készüléke volt. (Kivétel a Karikás együttes és a Trio Django stúdiófelvétele, amely AKG 414EB, Neumann U87, Calrec 5012 mikrofonokkal és G-Amp mikrofon előerősítőkkel készült.) A mikrofonok jelét a Studer MicVALVE analóg-digitális konvertere először 20 bites formátumú digitális jellé, majd ezt dither hozzáadásával és zajformálással 16 bitessé alakította. A mérő- és beállítójelek egy Bruel & Kjear generátor és egy Digidesign Pro Tools editor segítségével készültek.

Beredezések:
Schöeps MK2 (gömb karakterisztikájú mikrofon)
AKG 414EB, AKG 421EB, Neumann U87, Calrec 5012 mikrofonok
Studer MicVALVE mikrofon-előerősítő, 20 bites AD átalakítótóval
G Amp-2, G Amp-4 mikrofon-előerősítők
Panasonic SV-3700 DAT
DAM-1 digitális szintjelző
Tascam DA 88 (8 sávos digitális rögzítő)
Canare Quad mikrofonkábel
FM Acoustics Forceline 5 hangsugárzókábel
JBL 4025 stúdiómonitor
Senneiser HD600 fejhallgató

A hangfelvételeket Matók István készítette
Utómunka: Digital Pro

 
2009 © Digital Pro  |  1044 Budapest, Kisfaludy u. 13.  |  Telefon: (06-1) 369 8465  |  Fax/üzenetrögzítő: (06-1) 383 2481

Információ  |  Szervíz  |  Értékesítés  |  CD-gyártás